Az édesburgonya a szulákfélék családjába tartozik, lánykori nevén batátának nevezzük.
Néhány éve találkoztam vele először, megkóstoltuk, ízlett, de nagyon drágának találtam. Aztán tavaly lehetőségünk adódott palántákat vásárolni.
Így aztán saját termesztésű batátát ettünk a télen. Nagyon sokoldalú alapanyag, készíthetünk belőle levest, krémlevest, főzeléket, süthetjük, grillezhetjük.
Finom pürének, ragunak, salátának, sőt sütemény alapanyaga is lehet.
Nagyon egészséges, magas C-, B2-, B6- és E-vitamin tartalommal bír, tartalmaz rezet, káliumot, mangánt, cukorbetegek is bátran fogyaszthatják.
Dél-Amerikában és Ázsiában szeszes italt is készítenek belőle.
Több fajtája létezik: van lila, fehér, narancsszínű, rózsaszínű, fehér és vörös belsejű.
Termesztése nem bonyolult, szereti a napsütést és rendszeres locsolást igényel. Erőteljes indákat növeszt, ezeket célszerű feltépkedni, hogy a növény energiái ne aprózódjanak el.
A korai fagyokat követően szedjük fel a gumókat. Mi a nyári konyhában tároltuk, ott, ahol a hagyományos krumplit, vöröshagymát, sütőtököt.
Termesszünk batátát!
Érdemes félre tenni a gumókból, így februárban elkezdhetjük a következő évi termést megalapozó palánták házi előállítását.
A félbevágott gumókat, vágott felükkel lefelé vízbe tesszük, világos helyre helyezzük és várunk.
Hamarosan vékony gyökerek és apró zöld levélkék jelennek meg a gumókon.
Ha szerencsések vagyunk, egy fél batátáról akár 10-15 palántánk is növekedhet. Ügyeljünk arra, hogy a gumók mindig vízben legyenek!
Ha a növénykék nagysága eléri a 20 cm-t, óvatosan válasszuk le az anyanövényről, és tegyük vízbe, hogy gyökeret növesszen. Májusban érdemes kiültetni, amikor már elmúlik a fagyveszély.